Nobukta (versek)
Egy kiállítás képei
Nagy Horváth Ilona, 2011. augusztus 21.
Pisla szemét hogy nyitja a reggel,
tárul az álom, épül a rend,
rózsaszirom kalapos ideálok
sorfala felsóhajt idebent.
Fanfár szól a hegyek meredélyén ,
matt keretéből int Libanon,
szürkeruhás alakok a szegélyen,
sápatag évek a házaikon.
Hölgypiros alkonyok isteni kékkel,
lángba borított orgonafák,
ünnepi díszbe csavart finom átkok
űzik az elfolyt zöldparipát.
Fényprimadonna vonul be a színre,
lépte nyomában lüktet a kép,
árnyuraságot bűvöl a kellem,
rebben a vászon, szénszive’ ég.
Pisla szemét hogy hunyja az álom,
tárul az ablak, szólal a rend,
józan a trilla szerte a fákon,
zárul az ajtó, mélyül a csend. További képek megtekintése
Szólj hozzá a cikkhez!
Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.
