Nobukta (versek)

APÁM EMLÉKÉRE

(Karácsony)

Írta. Ocsenás Gábor

 Egy megsárgult

Fénykép

A fiók alján lakott

Szégyenemre rég ott

Porosodhatott

Két fiatal

Férfi

Bátran néz

Előre

Szemükből látszik

Bíznak a

A jövőben

Apám a karácsonyt

Alig érhette

Szilveszteri temetése beégett

Szívembe

A rák megette a

Vasat

Elvitte pár hónap

Alatt

Kínok szenvedések

Után

Megváltásként jött

Értre a halál

Egy pillanat és férfi

Lettem

Pedig húsz sem

Voltam még

Ő negyvenhárom gyertyát

Fújt

Emlékemben ma is

Ég

Nem szólt soha nem

Fenyített

De szemével ha néha

Intett

Mindig tudtam hol a

Helyem

Mi az igaz és mi a

Nem

Tőle tudom mi a

Zene

Az olvasás víg

Öröme

Mi kell a gulyás

Levesbe

A lecsó miért nagy

Kedvence

Hogy ismerjem az

Igazat

És hamar fel a

Hamisat

Mi a fönn és mi a

Lenn

Hiszem így volt talán

Nem

Egyet tudok nem

Szépítem

A könnyem folyik ha

Ránézem

A feldíszített fenyőre

És APÁM örök

Emlékére



További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu